Az Igazság

Az igazság az, hogy kizárólag hóemberről volt szó, ám ez túl gyorsan kész lett, és még volt szűk két óra a vonat indulásáig. Mit tehet ilyenkor az ember, pláne ha veszettül tapad a hó. Mindkettőnkben motoszkált, hogy a srácoknak meg kell mutatni, ez a tél sem múlik el KIglu nélkül, ám az órámra pillantva jó mérnökös worst-case-scenario-s alulbecsléssel gondoltam, elég lesz egy szimbolikus méretű is.

Maminak is felajánlottunk fejenként egy-egy ezrest,
de nem tudni, élt-e vele

Az igazság az, hogy egy fontos Paramétert nem számítottam bele a kalkulációimba. Jelen Paraméter pedig közölte, hogy márpedig "valami normálisat kell építeni", és mostazonnal ugorjunk neki. Ha lúd, legyen kövér, muhaha, most aztán a saját bőrén fogja tapasztalni, mi a KIgluk rákfenéje, tudod mit? jelöld ki inkább te az alapterületet, ez az, nem is kerek alakú, hanem nagy patkó, mit patkó, mit nagy, óriás, gigggantikus, ... (nincs de, nincs nem, spenót van- mondhatnánk). Ez se látott körzőt.
Ja és kérem szépen szabad dolgozni, nem ám itt "én majd fújom a tüzet"-lazsálunk.

Az igazság az, hogy nekem már csak a füstölgés maradt és a biztos tudat, hogy lesz egy félig elkészült iglu és egy teljesen lekésett vonat. én kezdettől fogva meg voltam győződve arról, hogy egy 1,8 m magas*, amorf alapú iglut irracionális Paraméteremmel másfél óra alatt simán felhúzunk (mert a háromnegyed óra költői túlzás), és nem érdemes hamarabb elkezdeni, mert a végén még várni kell a peronon.

Az igazság az, hogy még így is 8 percet fagyoskodtunk Kelenföldön.

*így még a klausztrofóbiások is benn voltak, bizonyám!