Bréking!

 Valami készült az éjjel...

Tudjukki stílusában

Bizonyos körök szerint kiveszett belőlem minden gyerekség és már csak felnőttes dolgokkal foglalkozom Nos én erre csak annyit mondanék hogy a put-put hajóm pöfögése csak a Tábornok Urat érdekelte a derék feleségemen kívül Igen M-Sherpa for president most biztos felhorkande valljuk be neki is fontosabb volt a menyét "játékból" vízbe fojtani semmint várni hogy végre elkezdjen gőz képződni a membrán alatt mígnem a langalétra által keltett tilosban ugrálás hullámai átcsapva a fedélzete kioltsák a kormozó füst alatt erőlködő láng remegő életét. No de spongyát rá döglött hal nem beszél mondaná az öreg pecás és kanyarodjunk inkább az International Hafen Kőszegcity szárazdokkjába ahol -természetesen- CSAK ITT és sehol másutt az egész országban volt több mint 20 cm hó. Hahó*, (most már legyen egy vessző is, az el szokott maradni) és pont ezt mondta Hugó koma is miközben a menyek menyével próbáltak felhúzni valami fehérséget ámde hiányzott belőle az esszencia, a kamaraerdeiség, a Krimóság.

/stílusváltás, mert nem bírom a koncentrálást a vesszők elhagyásában/

Még szerencse, hogy épp arra ballagtam haza és rögtön a szokásos lelkesedéssel társultam volna az építésbe, de azért eljátszottam, hogy "fázikakezem, nemártavalyelőttisépítettünk iglut, építsetektihaannyirafontos, nézdmárnemtapadahó"- utóbbit demonstráltam is, ám az pechemre igen jól tapadt. Innentől kezdve jött a "várj csak egy kicsit Hugó, megmutatom" (filmben ezt úgy mutatnák: zsupp egy elliptikus pályán repülő vonyító tárgy landol valahol messzi a hóban és már csak két láb lóg ki utána), a szelektív süketségnél is süketebb fületlenség, és a jobbik felem már ismer annyira, hogy a kijövő, érdeklődő sógornőnek ő magyarázza, hogy "a Kuszikát ilyenkor nem érdemes zavarni" és ezt én elégedetten nyugtázom.

dolgozni kell

ezt az arcot öcséim biztos ismerik

Cserébe jár egy kis dörmögő zsörtölődés ("ez egy szar", ti. beomlott), amit Márja félig komolyan vesz és elkezdi vizezni a porhó maltert, de mire lesz belőle valami, a kuckó többi része már félig áll. Kitaláljuk, hogy spricnivel fújjuk le a friss felületeket, hogy jobban tapadjon a hó, ám közben eszünkbe jut a tavalyi próbálkozás, amikor embermagasságú iglut építettünk, de beleszaladtunk az estébe, fagyott és onnantól az építkezésnek fuccs. Ergo most gyors legömbölyítés, az utolsó folt rásimogatásainál, mire pont készen lennénk, beomlik a környéke, újabb próbálkozás, megint majdnem, de ismét beomlik. Hugó már félőrülten rohangál körbe-körbe, hogy
1.) hol lesz ezen ajtó és
2.) mikor vágjuk ki

Miután a beltér majdnem megtelt a beomlott hóval és ezáltal támasztékot nyújtva belülről tartja a befejező foltot, kész a  kváziüreges kupac.
A túloldalán, ahol kezdtük, vadul nekiállunk ajtót vágni.
Hugó eddigre szintet ugrott, most inkább az érdekli, mikor lehet bebújni.
Mi ötven izgalmas másodperc után nem értjük, miért nincs még mindig vége a falnak.
Márlya körmei átszakítják az utolsó centiket.
Hugó, mint egy vídiafejű vakond, fejjel belerohan, hogy elsőként vegye birtokba a barlangot, mint a "jégmedvék" (Eisbär), ám rövid időn belül konstatálja, hogy ez még nem megfelelő, ugyanis beszorul.
Mária próbálja lekötni a gyereket, s mint egy általános iskolai tanár, felelteti jégstatikából. H. engedelmesen válaszol.
A luk akkora, hogy Hugó pont belefér. Kiderül, hogy a beomlásból kiváló széket lehet készíteni. Mária nem hiszi el, hogy egy gyerekre van méretezve a bejárat, így félig bekúszik, de ő is beszorul.

Sztárfotó, a tetejére zászlók Vilmosnak, s időközben mindenki rájön, hogy mindene átázott és tulajdonképp már órák óta fázik. Percek múltán forró tea mellől nézzük, ahogy kinn az ónos eső jégpáncéllal erősíti betonkeménnyé Királyvölgy Díszét.

már majdnem készen. Előtérben egy csinos idegenvezető mongol gyerekkel pózol

*, akkor legyen iglu, szokták mondani Zénöcséim

2013, Aachen: check!

Két napja folyamatosan esik a hó. Vastagon áll mindenütt. Évek óta nem építettem iglut. Tavaly Loppianoban elpuskáztam a remek lehetőséget és ez azóta is sokszor komolyan(!) bánt.
Nincs lapátom. Nincsenek igluépítő társaim. Nincs nálam magyar zászló. És legfőképpen baromira kéne tanulnom.... De nem bírom tovább. Munkára fel!!!

Felszerelés: Esőnadrág (aacheni biciklistáknak alap), bakancs, iglu-építő kesztyű, hulladéklerakóból guberált vödrök hógyűjtéshez, deszkák a vájáshoz, ruhatár (ld. taktika)


Taktika: Dávid sok évvel ezelőtti hátizsákos módszere (az első alvós iglu, riszpekt, brada!).
Minden, ami mozdítható a szobámban, túratáskába, ill. zsákba be: a teljes ruhakészletem, törölközőm, legvégül kínomban a takaróm, lepedőm, pizsamám - majd csak alszom valahogy ma éjjel... Mivel ez még bőven kevés volt, a kukázás közben találtam két zsák ruhát, így ez a 4 kupac képezte az iglu alapját. Egy szemetesláda segítségével ráhordtam sok havat (kb. egy óra), majd kiástam a táskákat (10 perc) és voálá, máris minimális tér van az iglu belsejében, már csak ki kell szélesíteni (még 3/4 óra:). Ekkor befutott az egyik jófej folyosótársam, úgyhogy az elmaradhatatlan ajtót már közösen dobtuk össze (1/4 óra), kis ráncfelvarrás, a mozdony kéménycsövének helyéreigazítása : ) és fotózkodás.

Elégedettség: maximális. Úgy építettem, hogy tanulás közben pontosan rálátok és nagyon jól szórakozom a papucsban kislattyogó és bohóckodó indiaiakon!

Építők: Kristóf (és Kerstin), kb. 2,5 óra

Az Igazság

Az igazság az, hogy kizárólag hóemberről volt szó, ám ez túl gyorsan kész lett, és még volt szűk két óra a vonat indulásáig. Mit tehet ilyenkor az ember, pláne ha veszettül tapad a hó. Mindkettőnkben motoszkált, hogy a srácoknak meg kell mutatni, ez a tél sem múlik el KIglu nélkül, ám az órámra pillantva jó mérnökös worst-case-scenario-s alulbecsléssel gondoltam, elég lesz egy szimbolikus méretű is.

Maminak is felajánlottunk fejenként egy-egy ezrest,
de nem tudni, élt-e vele

Az igazság az, hogy egy fontos Paramétert nem számítottam bele a kalkulációimba. Jelen Paraméter pedig közölte, hogy márpedig "valami normálisat kell építeni", és mostazonnal ugorjunk neki. Ha lúd, legyen kövér, muhaha, most aztán a saját bőrén fogja tapasztalni, mi a KIgluk rákfenéje, tudod mit? jelöld ki inkább te az alapterületet, ez az, nem is kerek alakú, hanem nagy patkó, mit patkó, mit nagy, óriás, gigggantikus, ... (nincs de, nincs nem, spenót van- mondhatnánk). Ez se látott körzőt.
Ja és kérem szépen szabad dolgozni, nem ám itt "én majd fújom a tüzet"-lazsálunk.

Az igazság az, hogy nekem már csak a füstölgés maradt és a biztos tudat, hogy lesz egy félig elkészült iglu és egy teljesen lekésett vonat. én kezdettől fogva meg voltam győződve arról, hogy egy 1,8 m magas*, amorf alapú iglut irracionális Paraméteremmel másfél óra alatt simán felhúzunk (mert a háromnegyed óra költői túlzás), és nem érdemes hamarabb elkezdeni, mert a végén még várni kell a peronon.

Az igazság az, hogy még így is 8 percet fagyoskodtunk Kelenföldön.

*így még a klausztrofóbiások is benn voltak, bizonyám!

Pedig én csak egy hóembert akartam építeni...

na de, nem tudtam, hogy ez csak kapcsolt termékként létezik a Héjj-kertben! Azt pedig végképp nem, hogy erről utána blogbejegyzést kell készíteni. :)

Szóóóval, 2013. január 20-án helyi idő szerint 5órakor, amikor már kezdett sötétedni, felvetettem, hogy építsünk hóembert. A hó úgy tapadt, mint a vattacukor így hip-hop összedobtunk egy kétméteres hóembert. Míg én a hóember szemeit gyúrtam, Balázs már nagy erőkkel hordta össze a havat egy igluhoz, amit aztán gyorsan fel is húztunk, de olyan kicsire sikeredett, hogy Sapáék nyestje is csak behúzott fejjel fért volna be az ajtaján, utána pedig sikítva menekült volna vissza a tágas, meleg padlásra.
Őszintén szólva nem voltam elragadtatva, pláne azok után nem, hogy legendákat hallottam már az igluépítés hagyományairól és méreteiről. Ezután rögtön belém hasított az az érzés, aztán elhatározás, hogy addig én innen egy tapodtat sem mozdulok, amíg egy tisztességes iglut össze nem rakunk!  Tudtam, hogy ha ennek ilyen formán hangot adok, akkor semmi esély arra, hogy ketten vigyük véghez a tervet. Csodák csodája finoman előadott tervem olyan hatást keltett, hogy én határozhattam meg az iglu alapterületét, miközben Balázs a pálya széléről  "kevesen vagyunk, nincs annyi idő, nincsenek itt a fiúk, úgyis össze fog dőlni"  kezdetű monológba kezdett. Ahogy elkezdődött az építkezés a jajveszékelő hangok helyét a kitartó munka vette át. Balázs most már egészen bizonyos, hogy eszkimó ősökkel is rendelkezik, olyan rutinnal építette a házikót, mintha minden héten ezt csinálná és mindeközben ősi eszkimó - de leginkább kétes eredetű -  mondásokkal szórakoztatott. 45perc alatt összeraktuk az alábbi iglut EU szabvány szerint extra nagy ajtóval, hogy a klausztrofóbiások is bemehessenek rajta.

2010, Karlsruhe: check!

Főmunkatársunk a téli tanévet a karlsruhei egyetemen töltötte. Ha viszont iglu-minőségű hó esik, akkor nem számít, hogy milyen országban vagyunk, ki segít és milyen eszközök állnak rendelkezésre: építeni kell, akár egyedül is!!

Az építőmester, Héjj Kristóf élő beszámolója:

18.10 - túlélőfelszerelésbe felöltözve peckesen sétálok ki
18.30 - 21 tégla kész
18.40 - jelentkezik egy új munkatárs, feljöttem még egy kukát keresni.
19.55 - Megállapodtunk, hogy a születési éveinknek megfelelő mennyiségű téglát kell legyártani.
19.00 - Megjelenik a házmester, nagyon lelkes, csak azt nem értem, hogy miért nem köpi ki a gombócot a szájából, akkor még értenék is valamit abból, amit beszél. Remélem nem akar beszállni, mert az elég sok téglába fog kerülni...
19.10 - 42 tégla kész, csávókánk lelépett

19.15 - Újabb delikvens fut be, először is 21 téglát kérünk szépen, mi addig a kezdeti ívünkben gyönyörködünk
19.25 - Egy elsétáló (kolis?) lány megmosolyog minket. "Nicht lachen!" "Ich habe immer davon geträumt!" "Dann mach doch mit!" De csak mosolygott és továbbment. Érti az ember az ilyet?!
19.30 - Házmester úr fiai kijöttek "segíteni", majd észlelték, hogy itt már nehéz beszállni, úgyhogy a két nagyobb nekilátott egy fotel kialakításának. A kisebbik hógolyókkal dobált minket. Engem is... Többet nem dobált szegény. Sajnálom, pont akkor tört félbe a kezem ügyében egy tégla, ami utána hirtelen kicsusszant a kezemből és izomból letarolta. Mármint a kis ugribugri kölyköt. : )
19.45 - Nem tapad a hó, a vizes módszer sem segít eléggé, de azért gyűrjük, próbáljuk dönteni szép lassan
20.10 - ez épp a mostani évszám : )
20.23:43 - itt nem tudom mi történt, csak úgy írtam
20.30 - Kész a Karlsuhei Mini Iglu (Kamiglu) és a Karlsruhei Giga Iglu (Kagiglu)
20.40 - Fotózkodás, kívülről ...
20.55 - ... majd egy sikertelen meglovagolási kísérlet után belülről is.
20.59 - Ciki.

Iglu sztori

Január 23-a, szombat, tökéletes idő iglut építeni: a héten esett kb. 10-20 centi hó, kint süt a nap, plusz-mínusz 1-2 fok, a hó biztosan tökéletesen tapad, hétvége van, hat életerős felnőtt és két gyerek üli körül a reggelizőasztalt. Egyetlen probléma, hogy ezer más tervünk és lehetőségünk van, hogy mit csináljunk ez alatt a rövid idő alatt, amig J és JPP itthon vannak. Félve dobom be az ötletet, hogy építsünk iglut, hiszen végülis ez most nem ugyanaz az összeszokott csapat, akik már évek óta együtt nyomják: K Karlsruhéban, B Aachenben, D ma indul síelni a családdal. Előnyünk viszont, hogy van velünk három newcomer, akik lelkesen felkapják az ötletet, így gyorsan megegyezünk, hogy az ebéd várhat, először építsünk iglut! Azért a biztonság kedvéért a lányokat elküldjük a boltba, a férfiak és a gyerekek meg nekilátnak az iglunak. És ugyibár, mától kezdve nemzetközi a csapat, JPP el fogja vinni a magyar igluk hírét a világba.

Nem akarunk világcsúcsot dönteni, valami kis konszolidált hajlékra gondolunk, amibe legalább a gyerekek beleférnek. Kisméretű szemetesvödrök adják a téglákat, így szaporábban tudunk haladni - igaz, több téglára van szükség. Az erőforrásokkal takarékosan kell bánni, mert azért nem olyan nagy a kert, hogy számolatlanul áll ott a sok hó. Először a teraszról gyűjtjük össze a havat, három szemetes, három téglagyártó-sor, a hó alja egy picit megolvadva, ragyogóan tapad, fél óra alatt annyi tégla sorakozik, hogy Gergő már belezavarodik a megszámolásába. Bá és JPP kijelölik az iglu alapját, lerakják az első kört, Veronika segít nekik tapasztani, A és Bo marad a téglagyártó-soron egy-egy szemetessel.

A teraszi hó kábé a második téglasor körül elfogy, indulunk a kertben portyázni, jól tapadós havat keresni - csak sajna minden második máshol kitermelt tégla szétesik. Van még a terasz közepén egy nagy kupac összefagyott hó, amit még a januári első havazáskor gyűjtöttünk össze egy tervezett igluhoz, csak akkor nagyon hideg volt. Az első mai napi újításunk, hogy ezt a fagyott cuccot a porhóval keverve elég OK téglákat tudunk csinálni. Nem hófehér, de nem esik szét - ez is valami, haladunk tovább, hajrá! Aztán elfogy a jégkupac is, itt lép színre a francia kreativitás, JPP kitalálja, hogy vízzel kell keverni a porhavat, akkor szuper téglák lesznek belőle. Tehát itt a know-how, ingyen szórjuk nektek az ötleteket, kedves olvasók: ha túl hideg van igluépítéshez, szerezz egy-két-há vödör vizet, keverj, tömöríts, tapassz, máris tudsz továbbhaladni.

Közben alakul a buli is - Gergő, mint egy jó főnök, csak számolja az elért eredményeket, a lapátot nem fogja a kezébe. Aztán ezt is elunja, hógolyókkal szórakoztatja az építőket, a végén ő is kap egy nagyot a nyakába; aztán a fiúk is bevadulnak, perceken belül vödörrel öntik egymásra a havat. Aztán teázunk, sörözünk, a vége felé a lányok is megjönnek. Aztán fotózunk, filmezünk, kívülről, belülről, alulról, felülről, mindenki nagyon kreatív, igazi családi kaláka munka a vége. A másik francia íz az igluban, hogy nem félgömb alakúra készítjük, hanem magas kúposra. Így nem olyan szép szabályos, de hát mindent a kedves vendégért. A kritikus pont a bejárat feletti áthidaló behelyezése - ezt kb. négyen tartjuk, döngöljük, tapasztjuk, mire megáll. Aztán lassan fogy a lendület, a gyerekek bemennek a melegre, a nap is kezd lemenni, egyre hűvösebb van, még egy utolsó lendülettel megcsináljuk a bejárati alagutat, aztán már csak a fotózás marad hátra, az építők az iglu körül, az építők az igluban, az építők egymás után kimásznak az igluból. Estére egy szál gyertyát teszünk be középre, egész este kedves fények villóznak, a nappaliból többször ránézünk, elégedettek vagyunk, az időjárás-előrejelzések szerint jópár napig meg fog maradni.

Update, jan 29-30-áról: esett 30 centi hó, az iglu még csúcsosabb, még pöpecebb, most már hófehér az egész, lassan kiadhatjuk alvásra, 170 centi alattiak jelentkezzetek! Ennél magasabb vendégnek már kilóg a lába vagy nem tud kinyújtózni.

András

2010 val(o)sága

Megszületett az év első hóból készült igluja. Külföldi segítség is érkezett: érthető, hogy nagy volt a lelkesedés, hiszen a szívesen látott vendégnek ez volt az első igluja.
Letisztítottuk az egész teraszt, meg aztán a fél kert gyönyörű havát is feltúrtuk, bár az már nem volt olyan jó. Érdekes módon nagyon kellett az a jégkása amit a teraszon találtunk a hó alatt. Akárhányszor próbáltunk anélkül téglát csinálni minden alkalommal szétesett. Amikor az előreláthatólag nem-megújuló erőforrást nyujtó teraszt kiaknáztuk, kezdtünk aggódni, hogy az iglu maradék 137 téglája miből lesz megtermelve. JP zsenialitását bizonyítja, hogy rájött a jégkása szerepére, és arra, hogy egy vödör vízzel kilábalhatunk az építőipari válságból. A technika nagyszerű felismerése, hogy a porhóból is kiváló víz készíthető amivel a téglát tömörítés közben locsolgatva az 6 kilóval nehezebb és 653N-nal nagyobb teherbírású lesz (ráálltam…). Az iglu nem lett olyan méretes mint az elmúlt két évben, főleg korlátolt erőforrások és eszközök miatt. Nem volt fél méter hó, és nagy kukából is csak egy volt, míg kis kukából három. A három kukával ketten gyorsabban termeltük a téglákat mint ahogy azt három beépíteni tudták. [okosaknak: ha a második tégla beépítésénél már két másik tégla kész van, és egy téglát elkészíteni 1 perc, mennyivel több egy téglát beépíteni mint elkészíteni?]

Elég jól haladt a munka, mindenki nagyon lelkes volt. Gergőből remek minőségellenőr lenne: nemcsak az iglu fizikai, hanem a mi szellemi képességeinket is tesztelte késes gyakorlataival, illetve az időszakos dobálásaival, ugyanakkor(!) remekjól emelte a hangulatot is! Veronika gyönyörűen foltozott és tömítette belülről, amit Bálint mesterien csinált kívülről. JP pedig, mint friss igluépítő kipróbált mindent, és szintén jól szerepelt. Boldi és András téglagyárost játszottak, Boldi később leváltotta a kihűlésre hivatkozó Veronikát.
Menet közben megjött N és J is, ők is besegítettek egy kicsit. Amikor már csak néhány tégla, és a zárókő voltak hátra már annyi kéz volt aki kintről épített, hogy Boldi kicsit túlterhelődött, és átment zsaluba… Végeredményben nagyon kényelmes eszkrimót lehet nyitni, nagyon hangulatos hely lett, amit a gyertyás képek közvetítenek. Aludni csak 160 alattiak tudnak (nem életkor), és válszélességi korlát is van azoknak akik be akarnak lépni (mondjuk inkább:mászni) Kamaraerdő 2010-es valóságába.

Építésidő: ~5 óra
Építési idő: napos
Építők: JPP, B. Veronika, M. Bálint, M. András, M. Boldi
Közreműködött: B. Gergő, H. Noémi, MJ

Az igazi 2010!

Itt van a tél itt van újra... szép, mint mindig az rendben van, csak mindig egy-két napig marad meg csak a hó, hát így francnak van kedve iglut építeni... há de nem?! Há de! Mindig fáj a szívem látva a sok havat, de nincs mit tenni, előre láthatólag az idei év igluja kimarad, hogy erőt gyűjtsünk hogy jövőre profi építész által tervezett (Dr. dr. prof. világhírű Boldizsár Medvey) hópalotát húzzunk fel, amiben 25-en fogunk vacsorázni! Ha sikerül ennyi embert összehozni, én garantálom a helyet és az ellátást! tehát készüljünk 2011-re!

Igazából már idén is készült egy iglu, legalábbis a makettja, hogy milyen lesz, ha nagy lesz!

Ajjaj, Nagyabaj!

Kezd vészesen romlani a helyzet!

Még mindig keresünk vevőket!!!! De sürgősen (mint már említettem!)!

Update: Sajnálattal közlöm a kedves aktív blogolvasókkal, hogy a mai nappal beszakadt az "IGLOO 2009" hátulja, úgyhogy már egy kicsit szellős dolog benne aludni...

sürgősen eladó

	Sürgősen keresünk vevőt déli fekvésű északra néző egyszintes, egyszobás lakásra! Irányár: 1 millió Ft + áfa
	Amennyiben nem találunk rá vevőt hamarosan nyomtalanul eltüntetjük a lakóhelységet... Ám ha jön vevő, ... , akkor az ő dolga fenntartani azt...(in memoriam Gergő...)

Rekord döntés!!!

1.0 először is, kihírdetem, hogy megdöntjük az eddig felállított rekordot, abban a versenyszámban, hogy hányan alszanak benne egy éjszaka!
Tehát: Pénteken megrohamozzuk milliónyi hálózsákkal éjszakára az iglut: Béjlint, Bódé, meg én(BB-csak hogy csak bö bötüsök legyenek!) Ezenfelül várunk még bárki mást, is akik bö bötűvel kezdődnek: pl Bristóf, Blázs, vagy esetleg Blali( van aki Palikának ismeri, de nem az az igazi neve!)
szóval a rekord érdekében, minimum még egy ember jelenlétére számítunk ezen kívül, de ha a te neved is "B" -vel kezdődik akkor te is jöhetsz

Meghódítjuk az éjszakát!

Ma este kint alszunk: Dávid, Bálint meg én.

Hely az van bőven, a belső (nettó) tér egy kb. 2,5m-es átmérőjű kör, lazán tudnánk benne aludni 4-en, 5-en, csak hát Bódé kidőlt...

Megnyutatásképp (?): a pontos mérések alapján egy hótégla tömege 13,9 (!) kg, az iglu kb. 70-80 ilyen téglából állt össze. Kis szorzás után hamar kijön, hogy 1 tonna felett van az összsúlya! Csak nem fog ránk esni...Ha mégis, hát akkor coki van : )

2009-ben is megnyitott az Esz Krimó!

Múlt hét kedd reggelre elég rendes hóadag esett le, az első órám alatt elkezdtem nyomatni az sms-t az eredeti teamnek: Boldi, Bálint, eközben érkezett egy nem fogadott hívásom Öcsikusz úrtól. Rögtön tudtam, hogy ő is épp mostanra jutott el gondolatban odáig, hogy márpedig ma igluépítés lesz.


Csak este 8-kor tudtuk elkezdeni a munkálatokat, 11-kor téptünk aludni, óriási élmény volt: hulló hóban, nagy nevetések között az éjszaka közepén gyúrtuk és gyúrtuk a szemetes kukákba a havat. Részletesebben lejjebb olvashatod Pálinka közvetítésében.

Sebaj, holnap befejezzük - gondoltuk. És igen, másnapra minden behavazódott, délután 4-kor már a fronton voltunk - a hó abszolút nem tapadt...Projekt befürdött (szerencsére nem szó szerint), én visszamentem a Genlakásba.

Na de ma! Ugyanaz a forgatókönyv, mint egy hete: egyetemen az a közvicc tárgya, hogy vajon lesz-e iglu építés nálunk és hogy tényleg kint alszunk-e. Én meg vártam, hogy mikor jön Dávidtól a hívás. Megjött. : )

Ma már korán nekiláttunk: mivel a csapat fele harcképtelenné vált (Boldi lebetegedett, Dávid későn jött haza), gyorsan fogadtunk idegenlégiósokat Auer Gábor tankörtársam és Rangics Mátcsy barétom formájában. Jól dolgozott az ingyen munkaerő, néha zúgolódtak, hogy mikor kapják meg a beígért 3000Ft-os óradíjat Bálinttól, de hamar belátták, hogy itt már az is nagy megtiszteltetés, hogy a hótéglákat gyúrhatják.

Estére felpörgött a munka, Mama is kijött havat lapátolni meg fényképezni minket, a fal közeledett a vízszinteshez és mégis tartotta magát, Mátcsy közben lelépett, de mi hárman nyomattuk tovább pullcsira vetkőzve. Dávid befutott 7-kor, az utolsó téglákat csak az ő segítségével tudtuk betenni, az idei gigantikus iglu messze meghaladta még az én teljesítményem is.

A záró fotózáskor pedig befutott Csilla meg Kinga is, épp jöttek haza, rögtön segítettek kis Mama-forraltborral felavatni az iglut. A legnagyobb szám az volt, hogy simán rámásztunk a friss iglura 4-en, ezzel bizonyítva minden távoli kiváncsiskódónak, hogy simán kibír mindent ez a masszív építmény.







Az Esz Krimó 2.0 ajtaja mindenki előtt nyitva áll! (Sajnos. Emiatt fogunk éjszaka belefagyni Bálinttal és Dáviddal...:)

2009, Készül az iglu

Kedves Barátaim!
Örömmel jelentem be, hogy elérte az alfa szakaszt az Iglu illetve az Esz-Krimó 2.0 megépítése. Sok újítás történt tavaly óta, először is sok tapasztalatot szereztünk az igluépítés félbehagyásában, másodszor is legalább másfélszer akkora mint az 1.0 ás verzió, és a legfontosabb, ingyen wifi van benne :D

Egyik munkással készítettünk interjút:
"Tegnap korom sötétben bátran nekiálltunk építeni, 3 fárasztó óra alatt feltettünk 3 sort ami szerintem elég gyorsnak mondható, főleg ha azt nézzük, hogy az átmérője az iglunak több mint 2 méter úgy hogy a belsejét nézzük!! Szóval írtó nagy lesz. A munka jó hangulatban folyt, bár csak 2 építési társaság volt jelen a megbeszélt 3 helyett. Talán majd ha látják, hogy tényleg komolyan gondoljuk az "igloo" megépítését, ők is megjelennek."

Értesüléseink szerint, már most be van táblázva az Esz-Krimó látogatási és alvási napjai. Így bárki, aki szeretne benne aludni még idén, annak ajánlott ha minél hamarabb jelentkezik.

...de büszkén!

Az egyhetes fennállását még sziklaszilárdan ünnepelte, a 10ik nap környékén viszont drasztikusan romlott állapota. A gyengeség jelei kiütköztek rajta, nehezen bírja a mai plusz hét fokot. Valahol érthető, hisz két napja tűz rá a nap reggeltől estig (és képzeljétek lányok, van aki nem szeret állandóan napozni - pfuh!)

Szóval lassan a végét járja, különösen, hogy az elkövetkező napokra is meleget ígérnek. Ha viszont túléli és ráesne ismét fél hektoliter (mifelénk így mérik) hó, akkor viszont frankó lenne, megúsznánk az építést! Drukkoljatok!

Ja, és tegnap a nyuszi állandóan bement és ott dekkolt. Hát hülye ez? Vagy csak megértő társ?

Fénykorában... ... és most

"Megvan még az iglu???"

NANÁ!!!
avagy ne félj, amíg engem látsz! (ajjaj)

Van róla képem is, igaziból nem nagyon olvadt még. Nem kell félteni, egyenlőre erős, kemény (tökös fiú).

Ma megint voltak látogatói: Tárkányi family + Palkó és Dávid művészurak. micsoda beállás...mármint befekvés!

Hoax

Újfajta hoax jelent meg, robbanásszerűen terjed iwiwen, emailen, msn-en, de újabban az élőbeszédet is megfertőzte!

"Halálos fenyegetést kapott a Kiglu, a névtelen levelet a Globális Felmelegedés nevű szervezet vállalta magára. Ezzel veszélybe került a népszerű Krimó fennmaradása is.

Akadályozzuk meg együtt!

Küldd tovább az összes ismerősödnek, minden egyes levél után kap Bill Gatestől (aki most épp nem osztja szét a vagyonát) az Esz Krimó egy kis hókockát a kunyhó fenntartására.

Esam, jordán furdómester hülyeségnek titulálta és kitörölte, egy órával később egy lavina temette maga alá.

Pors Benő ibn Mehmed ibn Abdullah nem titulálta hülyeségnek, de nem küldte tovább: másnap kettest kapott digitből. (aminek azért örült)

Kovács Atanazár viszont gondolkodás nélkül továbbküldte és rögtön megjött az esze (és kitörölte - a szerk.)

Melyiket választod?"

Jeges kacsa

Most jött a hír, miszerint Fóka János egyik sarki offshore cége érdekeltséget szeretne szerezni az Esz Krimót működtető Kiglu companyban. A jegesmedvék és fehér bálnák azonnali kivizsgálást kérnek, hogy kerülhetett a végtelen hómezőkre a politikus, szerintük nincs keresnivalója a nagy fehérségben a feketemunkásokkal elhíresült politikusnak. A szerkesztőség nem foglalt egyelőre határozottan állást, megkérdezzük majd a Tékozló Homárt.

Kérjük őrizzék meg nyugalmukat!

Merénylet

Visszafogott megfigyelések szerint is halálos merényletsorozat rázta meg a zombi-huszonkilences bentlakóját, a már igencsak nagy népszerűségnek örvendő Iglut. Mintha csak Kennedy kampánya éledne újjá, Iglu a mai legmodernebb eszközökkel (iwiw,blog) ugrott a népszerűségi lista élére, méltán.

A nagy példakép sorsát azonban úgy tűnik, ő sem kerülheti el: szívós aknamunkával próbálják egészségét kikezdeni; előbb a kínai vízcseppes módszerrel [rögzítenek a földhöz és a fejedre esőcseppeket pottantanak, míg meg nem őrülsz - a szerk.], majd a kvázi-vízbefojtással [Usában nemrég engedélyezték újra sajnos], hirtelen hőmérséklet-ingadozásokkal és végül ma megkapta a kegyelemdöfést: ismeretlen tettesek zászlórúddal törtek életére.

Csak remélni tudjuk, hogy stabilitása töretlen marad, és álnok cselvetéseknek ellenáll. Szúrt sebét nyalogatja, orvosai* egyelőre várakozó álláspontot felvéve pásztázzák, vajon nem fertőződik-e el sebe.

Úgy tűnik, a Meleg Front harcosai ma még büntetlenül garázdálkodhatnak, de valójában a Hideg földfeletti szervezkedése a napokban ismét napvilágra (fölé?) kerülhet.


*egy (szó szerint) lázasan dolgozó bégéefes, egy goyatöch, újdonsült dell-birtokos Sherpa-mama, egy íróasztala mögött körmét elgondolkodva piszkáló tanácsadó, egy éppen vizsgára is készülő leendő villamos (m) és az elengedhetetlen kotyvasztó, aki épp a biológiailag lebontható sebvarrószálakkal foglalkozott.

alvó rekord

Hirdetek mindenkinek egy szuper bentalvók számának növeléses rekorddöntést.

Eddig a maximum 3 fő volt, de remélem, hogy január 9-én szerda este ezt megdöntjük.

Feltétlenül számitok M. Bálint, Boldi, és H. Kristóf megjelenésére.[remélem nektek is jó az idő...]

Indíthatunk egy Esz-Krimóval ha a főnök úgy akarja aztán alvás.... (én sajnos csak 6:30-ig, addig biztosítom a hangulatot)

Kaptok annyi kedvezményt, hogy elvállalom az ajtó melletti helyet, vagy alszom én a második emeleten. Na ennek fényében várom a vissza jelzéseket.

A Megrendelő

- Bálint! Gyere le az igluba aludni.
- Ó nemár, tanulnom kell.
- Bálint! Akkor legalább nézd meg, mostmár nem is iglu, hanem Esz Krimó!
- Na jólvan akkor lemegyek megnézem ezt a csodát.
10 perc múlva levánszorogtam és hát tényleg CSODA, amint megláttam tudtam, hogy nekem itt kell aludnom (mármint a krimóban). Mégis csak én leszek az első bentalkó aki nem működött közre az építkezésben. Szóval hazarohantam a felszerelésért.

Egy rövid szünet következik ám ez után már bent is voltam hálózsákostul BB mellett az Igluban. Igen jó érzés volt kinn aludni a kertben, mint egy igazi hegymászó. Igaz nem sokat aludtam mert kevésnek bizonyult a hálózsákom, így sokszor felébredtem de a levegő az szuper volt (nem mintha ez pótolná az alvást de egyszer kétszer ki lehet bírni). A legjobb az egészben az volt mikor eljött a reggel és mehettem a melegbe : ). De ez valamivel ki kell érdemeleni szóval tessék kijönni és Krimózni.

U.i.: AKCIÓ: Már 2 sportszeletért is aludhatsz az Igluban, csak annyit kell tenned, hogy Bálintot a Krimóvezetőt keresed Krisztyuf helyett.

Élet a 'krimó után

Miért olyan is van? Természetesen. Különben nem lenne az iglu iglu, legalábbis ez biztosan nem, hiszen alapvető célja, hogy alvóhelyet szolgáltasson az amúgy fűtött szobákban alvó, de kalandra vágyó virgonc kamaraerdei fenegyerekeknek. Péntek esti teltház meghiúsulni látszott, de aztán a kieső helyére érkeztem újdonsült lelkesedéssel, és két gyermeki felnőtt is ellátogatott egy sör és egy termosznyi forraltbor társaságában, ezzel megalapoztuk a krimó későbbi, eljövendő történelmét.
Öten üldögéltünk bent, lábunk a hálózsákban, egyik kezünkben a fotoapparat, másikban a forraltbor, így beszélgettünk talán egy órát, felidézve régi téli kalandokat, élményeket, néha kicsit kiszínezve őket a hangulat kedvéért.
Miután elfogyott a forraltbor, a felnőtteket finoman kidobtuk az igluból, de azért minden nélkül megkértük hogy majd zárják ránk az ajtót (alias 3 hótégla). Mi még gyorsan megragadtuk az alkalmat, hogy ne kelljen kibírni reggel hétig, és dobtunk egy sárgát, majd szépen beszigeteltünk magunkat, pizsamára vetkőztünk, aztán hálózsák be, villany leó.
A társaság által termelt hő megmaradt, így az elalvással nem volt probléma. A telefon volt félős, hogy bekrepál a hidegben, de a hálózsak jó megoldásnak bizonyult, és így nem késtem el a másnapi rajz előkészítőről sem. Az éjszaka alatt csak egyszer ébredtem fel, mégpedig arra hogy fázom; ez ötkor volt. Szerencsére hamar visszaaludtam, és legközelebb a hetes ébresztésnél kellet kinyitni a szememet.
Akik kíváncsiak a részletekre azoknak elmondom hogy jó vastag hálózsákban aludtam, alsónadrág, póló és mellény volt rajtam, semmi más, még sapka sem. A hálózsák szája behúzva, úgy hogy csak az arcom látszott ki, és ahogy említettem csak 5 óra múlva ébredtem fel a hidegre.

Azt nem állítom, hogy ilyen jól még nem aludtam az elmúlt hetekben, ellenben nagyon nagy élmény volt, és aki nem meri bevállalni az ottalvós bulit, az legalább vegye igénybe az iglu krimó szolgáltatását, mert azt nem lehet kihagyni. A forraltbor melege, a hálózsákok, a tudat hogy egy hóépítményben ülsz, kint mínusz hat fok, és itt bent mégsem fázol, illetve a beszélgetés, a társaság olyan hangulatot teremt amit egyszerűen így nem lehet átadni. Ezt meg kell tapasztalni!

Téged is vár az esz-krimó, írj nekünk és mi válaszolunk. Gyere el hozzánk amíg fagy, különben az iglu téged is itt hagy! Várunk sok szeretettel.

/Csoportkép hamarosan/

17.00 - Fitten, de kevésbé vidáman

... avagy teher alatt nő a pálma

A nagy ónos esőt nehezen viseli lelkileg az iglu. Bár nem rogyott meg és nem is olvad, azért elég kiábrándítóan néz ki, hogy körülötte áll a víz. Viszont a hőmérséklettel egyelőre nincs gond, az előrejelzések szerint nagy melegek nem várhatóak és ha minden jól megy, hétvégén jön a hó. Jól nézne ki, ha minden fehér lenne körülötte is.

Aggódalomra semmi ok, még sokáig fog (a jelek szerint) állni!

Sajnos neki kellett ugranom a tanulásnak, a többi blogíró meg úgy látszik sztrájkol, napok óta ígérik, hogy írnak. (ehemm-behemm!) viszont ha egyszer beindulnak... : )

Rekorddöntés

Megvolt az első rekorddöntés végbe ment csak nem jelentünk meg elég nagy számban ugyhogy hirdetünk majd egy következőt is.

A most megjelent 11 ember lazán befért, az iglunak csak 68%-át tette ki körülbelül. Várjuk a jelentkezését mindenkinek aki szeretne résztvenni az "iglu tömésben".

Ha a cserkészekkel befértünk egy nyolc '8' személyes vonat kabinba húszonnyolcan '28' akkor egy elvileg három-négy '3-4' személyes iglu kitöltését is csak huszonhárom embernél kezdjük befejezni.

A fényképen azért tűnik picit zsúfoltnak, mert nehéz 150%-ot fényképezni. ezért mindenki behajolt középre, de azért páran lelógnak. Legközelebb okosabbak leszünk.

íme az óriás iglu számszerű adatai

Eddig dobálóztunk azzal, hogy hányan férünk el meg minden de most következzen a véres igazság.

Az iglu alap egysége a hótégla úgyhogy kezdjük azzal:
a téglák gyakorlatilag téglatestek és kb.: 20 cm× 26 cm× 39 cm
a külső méretekből kiszámolható volna a belső de mivel mindig tömködtünk mindent hóval ezért mindent leírok:

Külső magassága megközelítőleg: 170 cm
alakja elipszis alakú így legszélesebb pontja: 280 cm volt

Belső magassága: 131 cm
legszélesebb része: 237 cm
arra merőleges: 194 cm

az ajtaja pedig az én büszkeségem mivel az egyedül készítettem előtte arra a sorsa kárhoztattak hogy téglát gyömöszköljek.
Kívül 44 cm széles volt
94 cm magas
Belül 62 cm széles
72 cm magas

12.30 - Fitten és vidáman

A kis szellőben lengedez a zászló, az ajtók kirúgva, ahogy reggel ott hagytuk. Az iglunk jól érzi magát. Lesz ma rekorddöntés?

Még az eső sem tudja kedvét venni fennállásának (szó szerint) 4.napján!

Megnyílt az Esz Krimó*!

Este 11 körül megnyílt az Esz Krimó!
Nyitvatartás: véletlenszerűen
Kérjük ne dohányozzanak!
Belépés szigorúan cipő nélkül!

Étlap: forraltbor, sör (ha hozol:)

*fiatalabbaknak a krimó jelentése itt

100 FELETT!

101-en voltak kiváncsiak eddig (22:34) a blogra! Ez a 101 szigorúan mind újonnan érkező, ezt gondolom mondanom sem kell. Nem is mondom. Hajrá-hajrá! Szóljatok még új embereknek, akiket érdekelhet! Főként Budapest, de volt Szeged, Pécs, Kecskemét, Biatorbágy, Siófok, Eger, Dunaharaszti, Dunaújváros, Nyíregyháza is. Ráadásul (gondolom) a lengyel rokonok is megnézték. Vajon mit érthet belőle egy lengyel???

Az első szavazáson (félidőben) a szavazók 84%-a még nem aludt igluban, ugyanakkor a másodikon döntő többségben (85%) vannak azok, akik szívesen aludnának. Mi tart vissza titeket? Van hely bőven, szóljatok! A blogra is felkerültök, sőt cikket is írhattok - fényképpel!

2003 - Játék!

Játékot hirdetek!

Az emlegetett 2003-as építkezésnél készült két csoportkép. Keress 10 különbséget a képeken!! :))
(megoldásokat a megjegyzésbe)

Az igluépítők múltja

Archív fotók - 2003-ból

Kb. 8 évesen túrtam először szét a havat, amit a kocsibejáróról kotortunk le, úgy, hogy bele tudtam "tolatni".
1 tél múlva Dedifiával(?) teljes titokban (azóta se árultuk el) vállunkra kaptunk egy-egy ásót és 5-6 házzal lejjebb mentünk az utcában, mivel ott sokkal magasabb hókupac volt és ott építettünk bunkert. Ez abból állt, hogy a hatalmas kupac tetejét kiástuk és oda befeküdtünk, ha pedig autó jött, akkor gyorsan még jobban lelapultunk.

Az első igazi iglut Boldiék építették. Nagyon megfogott, hogy egy mécses világít benne, be lehet mászni és nem dől össze. Az építési technikát nem tudom, majd megírják.

2003-ban épült az első igazán méretes iglu: 11 munkással/segéddel. Az azóta is élő rekordot ezzel állítottuk fel, 7-en nyomakodtak be, plusz én a bejáratban hasaltam és úgy fotóztam őket. Idén megdöntjük ezt a rekordot! (ha sikerül elég embert szerezni). Az építése nagyon sok ideig tartott: nem volt túl sok hó és hótéglából készült, ami nagyon macerás.

A következő évben ismét a Medvey família volt "soron" új technikával: nagy túrazsákokat megtömtek és azok alkották a magot, arra szórták a havat. Kevesebb meló, gyors sikerélmény. (viszont kicsit átlátszó volt állítólag)

A nagy iglugyártás éve 2005 volt: dec.29-én éjjel nagyon sok jó minőségű hó esett (aki volt a bulin, az emlékezhet) és ezért másnap pár óra alatt Balázzsal egy kupacba hánytuk az összeset, majd belülről kifúrtuk és amit kiszedtünk, azt a tetejére pakoltuk. Ekkor már tervbe vettük, hogy aludni szeretnénk benne, úgyhogy addig meg se álltunk, amíg bele nem tudtunk kényelmesen feküdni egymás mellé - úgy, hogy lábunk nem lóg ki (egykilencvennél már nagy szó). A fal több mint egy méter széles volt! Viszont aznap vendégeskedés, másnap szilveszter, elsején pedig el kezdett ömleni az eső, úgyhogy az éjszaka meghódítása elmaradt.

A kisöcsöt viszont nem hagyta nyugodni a dolog, még ezen a télen az újabb hóesés után összedobott a táskás módszerrel egy iglut és nem sokat szórakozott, hanem befeküdt. Első este fel kellett adnia, mert nagyon hideg volt, de második este kibírta és csak reggel jött be, amikor indult a suliba! (bár ekkor is hideg volt, csak kizárta magát és nem tudott szegény öcsikusz bejutni, utána pedig nincs más hátra, mint előre alapon kinnmaradt...)

Tavalyra aztán mindannyian gyúrtunk, de csak nem akart havazni.

Idén volt egy kis bemelegítő 27-én, Bálint és Dávid ismét a téglás módszerrel Baján készített "mutiba" egy iglut. Sok idejük nem volt, viszont elég jól haladtak, amíg mi a repedező Dunán koriztunk, ők majdnem befejezték. Csak a befedés maradt el.

...erre aludtunk majdnem egy hetet és megépítettük az iglu2008-at. Téglás módszerrel.

/Ha ki akarod egészíteni, szólj nekem!/